Kner Izidor (Gyoma, 1860. február 5. – Gyoma, 1935. augusztus 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége és kiadó.
A könyvkötő elindul
Zsidó származású vándor könyvkötő családból származott.
Apja Kner Sámuel könyvkötőként dolgozott. Anyja egy gyomai cipészmester lánya volt. Kner Izidornak és feleségének, Netter Kornéliának hat gyermeke született, akik közül Lajos korán meghalt. Gyermekei Kner Imre, Kner Endre, Kner Albert, Kner Erzsébet és Kner Ilona.
Kner Imre (Gyoma, 1890. február 3. - 1945.) magyar nyomdász, könyvművész, Kner Izidor fia. A magyar könyvkiadás és nyomdászat kimagaslóan művelt és széles látókörű egyénisége.
Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok.
Kner Izidor és Netter Kornélia első gyermekeként született. A gimnázium első két osztályát a mezőtúri református gimnáziumban végezte, majd Aradon folytatta tanulmányait. 1902-ben inasnak állt be apja gyomai nyomdájába.
Vidovszky Béla, festőművész (Gyoma 1883. július 2. – Budapest, 1973. február 6.)
Édesapja Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait a Rudolf Főgimnáziumban végezte. (Rajztanára Zvarinyi Lajos, aki a gimnázium első rajztanára volt.) Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei.
Rózsahegyi Kálmán (1873. október 6. – 1961. augusztus 27.) színész, tanár
Színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900-1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként.
Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.
Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja.
A gyomaendrődi Vidovszky Képtár 2003. december 4-én ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A jeles évfordulóra Pátzay Pál által készített Vidovszky mellszobor öntőmintájából bronz szobrot készítettek, melyet ünnepélyes keretek között a Képtár udvarán avatták fel.
A Képtár kiállítási anyagában is látható Pátzay Pál által készített Vidovszky Béla szobor.
Alkotó: Pátzay Pál
Felállítás éve: 2003. december 4.
Elhelyezkedés: A Vidovszky Béla Városi Képtár udvarán.
Papp Zsigmond kőszobrász készítette el az Országzászló talapzatát, 1936-ban. A kőcímert rekonstruálta és újrafaragta Szonda István Attila díszítő szobrász.
Alkotók: Papp Zsigmond, dr. Szonda István Attila
Felállítás éve: 1936
Elhelyezkedés: Közterületen lévő
Alkotás jellege: térforma, plasztika
Anyag: mészkő
Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész mészkő portré szobra a róla elnevezett utcában magas hasáb alakú posztamensen került elhelyezésre 2003-ban.
A portrészobor alkotója dr. Szonda István Attila (Mezőtúr, 1970-) díszítő szobrász szakon végzett a szegedi Tömörkény István Művészeti Gimnáziumban.
Alkotó: Dr. Szonda István Attila
Felállítás éve: 2003
Elhelyezkedés: Közterületen lévő
Az Erzsébet-híd hídkorlátra 1994-ben állították fel Nepomuki Szent János a folyók, hidak, halászok védőszentjének egész alakos szobrát.
Alkotó: Kiss György
Felállítás éve: 1994
Elhelyezkedés: Közterületen lévő
Alkotás jellege: szobor
Vallási téma: római katolikus
Történelmi téma: más hősi, mártír
Stílus: barokk
Anyag: bronz
Műemléki besorolás: hídszobor
A krónika szerint Nepomuki Szent János szobrát a helyi Berta tanító készíttette. 1829. Július 4-én a püspök ünnepélyesen megáldotta a Berta tanító által emeltetett Nepomuki Szent János kápolnát. 1945 után a szobrot száműzték a temetőbe, majd 2001-ben a Körösök Vidékéért Egyesület megfelelő szoborfülkét épített a szobornak és visszakerült eredeti helyére. A Dombszög előtt a forgalmi csomópont miatt már nincs biztonságos helyen.
Nepomuki Szent János szobra szépen felújított, kellemesen színezett.