Pásztor János

Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja.

Életpályája: A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásaiAz budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában – ma a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Mátrai Lajos tanítványaként tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-tól 1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julián Akadémia halgatója volt. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, majd 1910-től Budapesten élt. A II. világháborúban a Budapestet érő bombázások alatt vesztette életét.

Művészi pályája: Igazán hírnevessé népszerű kiállításai miatt vált (1911, 1918, 1925 és 1930). 1929 megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és temetési emlékek. Az 1930-as és 1940-es években több budapesti emlékművet készített. Legismertebb munkája Kazinczy Ferenc emlékműve a budai várban, és a neoklasszicista stílusú lovasszobor II. Rákóczi Ferencről. Ezt a szobrot a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben.

Főbb művei: emlékművek, emlékszobrok:

• Vásárhelyi Pál-szobor mellékalakjai (Szeged, 1905)
• Hősi emlékmű (Makó, 1929)
• Hősi emlékmű (Hikisch Rezsővel, Székesfehérvár)
• Első világháborús emlékmű (Hódmezővásárhely)
• Első világháborús emlékmű (Szentes, 1923)
• Báthory István (Budapest, 1933, felállítva az 1950-es évek második felében)
• Kazinczy Ferenc (Budapest, 1936)
• II. Rákóczi Ferenc (Budapest, 1937)
• Ludwig van Beethoven (Martonvásár)
• Rudnay Gyula (Budapest, Margitsziget, felállítva: 1966)

kisplasztika

• Búcsúzkodás (1906) (fa, magasság: 80 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
• Az elűzött (1913) (márvány, magasság: 160 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

síremlékek:

• Lotz Károly (Budapest, Kerepesi temető, 1930)

Forrás: Wikipedia