A Fekete- és a Fehér-Körös Gyula közelében egyesül Kettős-Körössé, ebbe ömlik Körösladánytól délnyugatra a Sebes-Körös. Innen fut tova Hármas-Körös néven az Alföld második legnagyobb folyója, hogy Csongrádnál a Tiszába torkolljon. Évszázadokon át szabadon kanyargott a síkságon, bizonytalanná téve a termelést. A folyószabályozás a XIX. század végére fejeződött be, a Körösök hossza 1035 km-ről 455 km-re csökkent, és ezzel párhuzamosan 6000 km belvízcsatorna is épült. A szabályozás átrajzolta a vidék vízrajzi térképét, és megváltoztatta a növény- és állatvilágot is.
A Hármas-Körös Magyarország legtisztább vizű folyója. Gyomaendrődi szakaszán szabadstrandot is kialakítottak, ahol a vízi túrázók is megpihenhetnek. A folyó és hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a Körös árterében a folyó medrét követve 26 kilométer hosszú túravonalat alakított ki, mely gyalogosan, kerékpárral és lóháton is bejárható. A Hármas-Körös partján horgászhelyeket alakítottak ki. A szemlélődés és az élvezhető kilátás érdekében három, tájba illő magaslat lett felállítva.
A táj arculata az elmúlt évszázadok alatt sokat változott. A mai másodlagos tájforma csak a folyószabályozás alkalmával alakult ki. A XIX. század utolsó éveiben (1894-ben) készültek el a nagy tájátalakító, átrendező munkálatok, amely következtében a folyó hossza 235,5 km-ről 93,2 km-re csökkent. A lecsapolások és a folyószabályozások előtt a Körösök és a Berettyó hatalmas mocsárvilágot alkottak, ahol a háborítatlan környezetben az óriási nádrengetegben vízimadarak sokasága élt.
A szabályozások és a lecsapolások a nádasok helyét legelőre és szántókra változtatták át. A vízrendezés következtében a folyót gátak közé terelték, az áradások alkalmával elöntött terület összezsugorodott: a Hármas-Körös esetében ez 600-800 méter széles.
A régmúlt vízi világot idézik az úszó-lebegő növények, de közel sem olyan változatossággal, mint ahogy egy régi adat bizonyítja 1935-bõl, ahol fehér tündérrózsás, tündérfátylas, vízitökös szittyófajokban gazdag vízfoltokat említenek. Ez a fajgazdaság a múlté, a ma is előforduló vízinövények között sok a védett.
A Hármas-Körös völgyének a Hortobágy-Berettyó torkolatától Keletre eső része a Körösvidéknek nevezett földrajzi középtájhoz tartozik.
A Körösök vidékének különlegesek a természeti adottságai. Jobbára a kontinentális klíma érvényesül, de szélsőséges a csapadék és a hőmérséklet eloszlása. Az évi középhőmérséklet 10-11 C nagyon meleg nyárral, 70% körüli átlagos páratartalommal. Az évi csapadékmennyiség 500 mm körüli, néhol kevesebb. Általában kevés hó esik, a hótakaró rövid ideig tart.
A Körösök völgyének jellegzetes megjelenését a kialakult másodlagos folyóártéri tájformában a csatornák, holtágak, kubikok, az időszakosan kiújuló erek, vízállások, rétek, mocsarak adják.
A Hármas-Körös a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásától Csongrádig szabályozott gátak közé szorított mederben folyik, ahol a Tiszába torkollik. Számos morotvával, holtággal kísérve, amelyek részben a kanyarulatok átvágásával keletkeztek. A holtágak egy része az ártérben található, másik részük jobbára mezőgazdasági területekbe ékelődik bele.
Tényleges védelemben a töltéseken belüli kb. 70 km hosszú, 1980-ban Kunszentmártonig, 1987-ben Szelevényig bővített szakasz részesült. A terület 1997 óta a Körös-Maros Nemzeti Park része, országos védelem alatt áll.
A természetvédelem feladata, hogy a művelés alá vont, évszázadok alatt kultúrpusztává vált alföldi tájban a Körösök árterén létrejött élőhelyek érintetlen állapotban való megőrzését biztosítsa. Fokozott jelentősége van a természetvédelem alá helyezett ártéri szakaszoknak mint európai jelentőségű madárélőhelyek, amelyek sorába a Körösvölgyet is javasolták. A költőfajokon kívül pihenő- és táplálkozóhelyet biztosít a Kárpát-medencén keresztülvonuló és alkalmilag itt időző madárfajoknak.
Az öreg odvas fák kitűnő fészkelőhelyet nyújtanak az odúlakó madárfajoknak. Búbos banka, nagy fakopáncs, zöld hüllő, kék- és széncinegék költenek itt. A kubikerdők védett növényei közül kiemelhetjük a nyári tőzikét és a tiszaparti margitvirágot.
Ragadozó madárfajok közül a kabasólyom, a héja, egerészölyv a leggyakoribb.
A Hármas-Körös vize ritkán fagy be teljesen, vagy jéggel rövid ideig borított, így jelentős őszi vonulási és termelőterületet biztosít az európai réceállomány egy részének. Ezen kívül intenzív horgászvíz. Az utóbbi évek kutatásai a hazánkban az elmúlt húsz évben előkerült 69 halfajból kb. 40 fajt mutattak ki.
Kunkovács László: Maradjatok köztünk, vízen járók!
Szülővidékem folyóját Körösnek mondjuk, a Sinka versekben is „zs”-vel halljuk. (Élő nyelvtörténet.) Ez a táj nem képzelhető el a halász nélkül. (Vagy, ha mégis az nekem rémálom.)
Mint gyerkőcök minden szabadidőnket a „ Körözs alatt ” töltöttük. Otthon ennyit fűztek hozzá: - Aztán ne maradj későre, mert elvisz a topelec! Vele ijesztgettek. A topelec népi hitvilágunk helyi szüleménye, valami kevert lény, óriásharcsa és vízben élő, szakállas rosszember keveréke. - Beránt, ha estig ott maradsz! - így szólt szüleink intelme.
Kunkovács László (Endrőd, 1942. március 25. -) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balogh Rudolf-díjas magyar fotóművész és etnofotográfus. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagja (2010).
Kapcsolódó programok
06:00 |
KHESZ Csónakos Pergetőverseny 4. forduló Csicsergő vizitúra megállóhely és horgásztanya |
Kapcsolódó oldalak
- Hajótúrák a Hármas-Körösön - Túraútvonal
- Gyomaendrődi tájképek - Képgaléria
- Közúti híd (Endrőd) - Látnivaló
- Egy hetes túrák a Körösön - Túraútvonal
- Hétvégi túrák a Körösön - Túraútvonal
Kapcsolódó cikkek
Elmúlt események
- Éjszakai hajótúra - 2024. szeptember 07. (szombat)
- Éjszakai hajótúra - 2024. augusztus 31. (szombat)
- II. "Generációs strandolás" Gyomán - 2024. augusztus 31. (szombat)