A gótikus, tornyos várkastély 1403-1445 között épült. Az ország legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát is magába foglaló épület része a várfürdő is. A vár nyaranta színházi előadások színhelye.

A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg.

A több mint száz éves múltra visszatekintő Munkácsy Mihály Múzeum szeretettel várja a városba látogató vendégeket. A múzeumot az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre. A városképhez szorosan kapcsolódó jellegzetes klasszicizáló épületet 1914-ben avatták fel. A múzeumot a nagy realista festőről, Munkácsy Mihályról (Munkács, 1844-1900, Endenich) nevezték el, akit mintegy negyedszázados kapcsolat fűzött Békéscsabához. A múzeum négy állandó kiállítással és évente átlagosan 15-20 időszaki kiállítással fogadja a látogatókat.

A mágori dombok hatezer év történelmét tárják a látogatók elé: az egyik ennyi idő egymásra épült településeit rejtette, a másik a XI-XIII. században épült Csolt-monostor alapfalait.

A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas halom áll. Ezek a Mágori-dombok. Az egyik földhalomba vágott ásatási szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.

Az 1784-ben épült barokk csárda csonkakontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ív-pillérsoros tornácos épület. A hosszdongás borospince, harántdongás pálinkáspince, fölötte ivó, szabadkéményes konyha van. Az épületet 1984 - 1986 között állították helyre. A kondorosi csárda első épülete 1750 körül épült a Kondorosi-pusztán, nyolc út találkozásánál. A betyárok kedvelt találkozóhelye volt. A helyiek szerint Rózsa Sándor, a híres betyár is gyakran járt benne.

A Szarvasi Arborétumban 82 hektár területen 5 gyűjteményben mintegy 1600 fa- és cserjefaj található. A legidősebb gyűjtemény a gróf Bolza Pál alapította világhírű, több mint 100 éves "Pepi-kert". Ebben a varázslatos "tájképi" parkban évente több mint 80.000 látogató gyönyörködik. A fás növények mellett gyarapodik a terület egész élővilága, s az mind jobban temészetközelivé alakul. A legfontosabb feladat a gyűjtemények és a törzskönyvezett növényekből álló génbank megőrzése-fejlesztése, a természetvédelemi kezelői feladatok ellátása.

A holtág alsó végénél levő peresi gátőrház s mellette az 1902-ben épült gőzüzemű szivattyútelep épülete már Mezőtúr területén van (14,5 km).

Ebben az esztétikus környezetben fekvő, szép vörös téglás épületben rendezték be a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület bemutatóházát. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be.