Peres-Nagylaposi túra

Gyoma - Peres - Nagylapos - Endrőd - Gyoma

A túra a elsődlegesen a Körös-Maros Nemzeti Park egy szakaszát mutatja be.

Kiindulópontunk Gyomán a Kossuth Lajos utca 16. szám. Ez az 1925-ben, neobarokk stílusban épült, műemlék jellegű villa a Kner-ház. Ma rendkívül érdekes nyomdaipari múzeum van benne, amely a Kner családnak állít emléket.

Kner Izidor 1882-ben alapította gyomai nyomdáját. Az üzem gyors fölemelkedését annak felismerése eredményezte, hogy akkoriban hiányoztak a jó közigazgatási nyomtatványok, ízléses étlapok, meghívók, értesítések stb. A századfordulón már az egész országnak szállít. A nyomtatványok készítésében a művészi igény már ekkor érvényre jutott. Fia Kner Imre, külföldi tanulmányai után hazatérve európai rangra emelte a nyomdát. Nagy szerepe volt ebben annak, hogy a régi magyar könyvnyomtatás hagyományaihoz nyúlt vissza. Az így kialakított saját, kiforrott „klasszikus" stílusa hozta meg számára a nemzetközi sikert. A Kner család kapcsolatot tartott kora szellemi életének legjelesebb képviselőivel. Házuk amolyan kis kultúrközpont volt, megfordult itt a két világháború között Fülep Lajos, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Kodály Zoltán. Ortutay Gyula stb. Kner Izidor 1935-ben meghalt, Kner Imrét 1944-ben elhurcolták, koncentrációs táborban ölték meg. Fia Kner Mihály 1945-ben önként vált meg az élettől. A családi ház 1970 óta az ország egyetlen nyomdaipari múzeumának otthona.

Innen csak néhány lépés a község főtere, a Szabadság tér, ahol szép templomkert közepén áll a műemlék jellegű, copf stílusú református templom (épült: 1790). Tornyával szemben a tanácsháza, keleti oldalán a piac. A téren található a Körös-szálló és étterem (helyi nevén a "Holler"), valamint élelmiszerbolt, fotó- és látszerészeticikk-bolt, presszó és könyvesbolt is. ÉK-i irányba, a Hármas-Körös hídja felé haladva átmegyünk a Révlaposi-holtágon, amely körülöleli a jobb kéz felől eső községi ligetet. Öreg fái, patinás kioszk-épülete, romantikus holtág partja kellemes pihenőhellyé teszik ezt a parkot. Hozzá kapcsolódik a joggal népszerű gyógyvizű fürdő és a Halászcsárda is.

Pilléreken álló, öttagú, acélszerkezetű híd íveli át a Hármas-Köröst. A hullámtér szélessége 600 m, a mederben a víztükör 80, nyáron a duzzasztott víz mélysége 4-5 m. A hídon átmenve a jobb parti hídfőnél (2 km), a folyás irányába fordulva, rátérünk az árvédelmi töltésre. Innen kezdve, amint azt a magyar természetvédelem nagykócsagot ábrázolójelvény ével ellátott ovális tábla is jelzi, 15,5 km hosszon természetvédelmi területen haladunk, egészen a peresi bekötőútig.

A Körös-vidék nagy kiterjedésű síkság, amelynek jelentős részét egykor víz borította. A most szemünk elé táruló kellemes természeti környezet a hatalmas méretű XIX. századi vízrendezési munkálatok nyomán jött létre. A mocsarak lecsapolása és a folyók szabályozása után keletkezett másodlagos folyóártéri tájforma a magyar természetvédelem egyedülálló sajátsága. Az itt található táji és természeti értékek, valamint vízépítészeti emlékek megőrzése érdekében hozta létre Békés és Szolnok megye 1979-ben a Körös-völgyi Természetvédelmi Területet (a kilencvenes évek közepétől nemzeti park! V.Zs.). A védettség a Hármas-Körös Csárdaszállástól (a Kettős-Körös és a Sebes-Körös összefolyásától) Kunszentmártonig terjedő hullámtéri szakaszára vonatkozik. Ez a csaknem 70 km hosszú és átlagosan 7-800 m szélességű zöld sáv 5100 hektárnyi területével hazánk legnagyobb megyei kezelésben levő védett területe.

A gátak közé szorított Körösök hullámterében. ha töredékesen is, de újraéledt a hajdani vízi világ. A növénytakaró jellegzetes elemei a ligetes állományban növő fűzes-nyárfások, amelyek számos értékes állatfajnak (gémek, baglyok, kisemlősök, teknősök stb.) nyújtanak életteret. A Körösök emellett fontos szerepet töltenek be a Kárpát-medencei madárvonulásban. A védett terület szabadon látogatható, de gépjárművel tilos a hullámtérbe hajtani, tilos továbbá a motorcsónak használata is. Tábortüzet rakni csak az erre a célra táblával megjelölt helyen szabad. Tilos az élővilág háborítása. Kutatáshoz, fészkelőhelyek fényképezéséhez, növények és állatok gyűjtéséhez az illetékes megyei tanács engedélye szükséges. Felvilágosítást ad a kezelő: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, 5700, Gyula, Városház utca 26. Telefon: 463-264 Körzetszám: 66.

Vigyázzunk a csendre és a tisztaságra, a növények és az állatok életére!

Az út a töltéskoronán egy darabig burkolt, majd lefut, és Túrkeve irányába elválik a töltéstől. Túrkeve innen kb. 20 km-re van, de az útvonal nagyobb része földút. A folyó felé tekintve élvezhetjük a hullámtér és a gyomai tornyok kellemes látványát. A mentett oldalon először a csergettyűi gátőrházat, majd a Német-zugi-holtágat hagyjuk el. A szolnok-békéscsabai vasútvonalnál fénysorompó van. A vasúti híd után Kocsorhegy már a régi Endrődhöz tartozott. Az endrődi közúti híd a Templom-zugnál köti össze a folyó két partját. A zug neve arra utal, hogy itt állt a török hódoltság alatt elpusztult középkori falu temploma, amelynek falai a hullámtérben a múlt századi szabályozási munkálatok során semmisültek meg. A holtág alsó végénél a hullámtér felé tekintve a szabályozott folyóártéri táj talán legszebb arcát fordítja felénk: a hullámtéri fűzes - a víz, a híd és az endrődi falukép együttese az emberkéz alkotta és a természetes környezet megkapó látványát nyújtja. (Tájképi pont.)

A táj továbbra is változatos, a Peresi-holtág felső végéig még három átmetszett folyókanyart látunk. A Soczó-zug, a Bóné-zug és a Kecskés-zug hangulatos zárt kertjeiben sok hétvégi és üdülőházat építettek az elmúlt években. Az alföldi folyószabályozásoknak szinte mintaterülete ez a szakasz, térképünkre tekintve ki is bogozhatjuk, hogy milyen cifra „vitézkötéseket” rajzolt itt a tájra a Körös.

Illik itt néhány mondatot ejteni Huszár Mátyásról (1778-1843), korának kivételes tehetségű földmérő és vízépítő mérnökéről. Mint a nagyváradi kerületi igazgatóság mérnöke 1818 és 1823 között ő készítette el a Körösök és a Berettyó térképészeti földmérését. A költségeket a sóalapból fedezték, de a kifizetések csak nehézkesen mentek. Ekkor keletkeztek a "mehet a sóhivatalba" és a hozzá hasonló szólások, amelyekkel azóta is illetik az elintézhetetlen hivatalos ügyeket. Huszár mérnöki pontosság tekintetében 50 évvel megelőzte korát, és a Körösök felmérésén kívül sok jelentős földmérő munka vezetője volt. Az ő keze alatt szerezte szakmai gyakorlatát Vásárhelyi Pál, a magyar vízépítés legkiemelkedőbb alakja. Magyar hazafi magatartása miatt félreállították, és mindenki által elfeledve halt meg Nagyváradon. A tényleges szabályozásokat és az itt látható folyókanyar átmetszéseket is az ő térképei alapján tervezték.

A Peresi-holtág felső végétől egy kb. 4 km-s nyílegyenes folyószakasz következik, az úgynevezett „Túri-ásás”. Ezzel az átmetszéssel keletkezett a 27,5 km hosszú morotva. Hosszúságát tekintve ez hazánk második holtága. E ponton lépünk át Szolnok megyébe. A holtág alsó végénél levő peresi gátőrház s mellette az 1902-ben épült gőzüzemű szivattyútelep épülete már Mezőtúr területén van (14,5 km).

Ebben az esztétikus környezetben fekvő, szép vörös téglás épületben rendezték be a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület bemutatóházát. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház. ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.

Szép a szivattyútelep és a holtág idős fákkal övezett környéke is. A hullámtérben, ha éppen nincs víz alatt, kellemes sétát tehetünk a Körösig és vissza a régi mezőtúri komp (már nem működik) bekötő útjáig aszfaltozott út fut a töltéskoronán, itt a rámpán É felé letér és beköt a 46-os számú főközlekedési útba (6,5 km). Közben elhagyott folyómedreket érint, amelyek közül utoljára az út torkolatánál Ny-ra tekintve, a Berettyó ősi - ma Hídszegi-csatornának nevezett-holtágát láthatjuk. Vizéből kis zöldség- és virágkertészeteket öntöznek. A főútnál nagyméretű tájékoztató tábla mutatja Peres felé az irányt, balra pedig csak 2,5 km-re vagyunk Mezőtúr városközpontjától. A főútvonal DK-i irányban Nagylaposig együtt fut a Budapest-Szolnok-Lökösháza villamosított vasútvonallal, majd egy éles kanyarral D-nek fordul. Ebben az útkönyökben fekszik a kis település: Nagylapos, szemközt vele népies berendezésű Birkacsárda, a vasúti pálya másik oldalán pedig a vasútállomás. Az endrődi közúti hídnál zárjuk a hurkot, előtte azonban még áthaladunk a Templom-zugi holtágon. A másik oldalon a hídról lefutó út a faluban balra kanyarodik, ebben a kanyarban van a "Hídfő" étterem (más néven a Dombszögi csárda). Endrőd központjában vagyunk. A főtéren áll az 1935-ös csendőrsortűz hét áldozatának emlékműve (12,5 km), mögötte az 1799-1805 között épült copf stílusú római katolikus templom és az I. világháborúban elesettek szobra. A D-i irányba, Szarvas felé vezető út egyik keresztutcája a Sugár út, ahol a 20. szám alatt tájházat találunk (100 m). A ház homlokzatán évszám hirdeti, hogy az 1862. esztendőben építették. A község egyik módos családjának, a Hunya családnak adott otthont nemzedékeken keresztül. 1977 óta korhűen berendezve mutatja be a közép-alföldi paraszti lakáskultúra századfordulói állapotát. Érdekes gazdasági fölszerelései, használati eszközei, szép dísztárgyai miatt megéri a rövid kitérőt. Visszatérve a 46-os főútvonalra K felé haladva jutunk át Gyomára. Ez az út teljes hosszában átkanyarog a két településen. Endrőd belterületét elhagyva a híres ENCI cipőgyárat látjuk. majd bal kéz felől a Fűzfás-zugi-holtágat, amely egyúttal a régi határ volt Gyoma és Endrőd között. A vasúti kereszteződést elhagyva jobbra az állomásra visz az út, mi azonban egyenesen tartunk a község központjába. Félúton megcsodálhatjuk Kner Izidor és Kner Imre 1982-ben avatott emlékművét, majd rövidesen ismét a főtéren vagyunk (5 km).

Körtúra: távolság 41 km, ebből földút 14 km.
Menetidő: gyalog 10 óra, kerékpárral 4 óra.
Megjegyzés: a túra elsődlegesen a Körös-Maros Nemzeti Park egy szakaszát mutatja be. A könnyebb tájékozódás kedvéért Gyomaendrőd két egybekapcsolt községének nevét többnyire önállóan használjuk.
Figyelem! A zárójelbe tett távolsági adatok mindig az előző adattól való távolságot jelzik!

Részletes útileírás elérhető a http://www.kvte.hu/ksar/t31.htm címen, a Körös-Sárréti Útikalauzban.

Gyomaendrőd - 46.936284, 20.823474
Peresi Tájház (szivattyúház) - 46.943982, 20.670433
Nagylapos - 46.974826, 20.742477