A hársfákat a gyomai I. világháborús hősi halottak emlékére ültette Kner Izidor nyomdaalapító (Hősök emlékútja)

Az Endrődi Katolikus Templom 1804-ben épült késő barokk stílusban. Védőszentje Szent Imre herceg, aki egyben az endrődi címer főalakja is volt. Különösen értékes a templom műemlékként nyilvántartott ülőpad rendszere. 1798. november 6-án tették le az első alapköveit, mivel a régi templom – ami a templom zug területén volt – nagyon közel volt a Köröshöz (mintegy 8 lépésre), ezáltal veszélynek volt kitéve. Ez a templom a régitől délebbre, a Köröstől távolabbra került. Benedikálására (megáldására) 1804. november 5-én, fölszentelésére 1824. május 9-én került sor.

Kner Imre egykori lakóházában található a Kner Gyűjtemény. 1970 óta tekinthető meg ez a Magyarországon egyedülálló nyomdaipari és családtörténeti anyag. Az állandó kiállítás bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. "Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából" hirdeti a kiállítás címe, s ennek szellemében láthatók a Gyomán készült könyvek, művészi báli meghívók, közigazgatási nyomtatványok, naptárak, levelező lapok, plakátok, részvények és merkantil nyomtatványok. 

Belépő: 

A Vidovszky Béla Városi Képtár 1993. december 4-én nyitotta meg kapuit. Jelenleg hat teremben, városunkhoz kötődő művészek alkotásait mutatjuk be állandó kiállításunkon a közönség számára.

Az Endrődi Tájház
Műemlék jellegű épület

Agrárproletár emlékmű
Az emlékművet (mészkő és andezit) az 1935-ös endrődi csendőrsortűz áldozatainak emlékére állították 1975-ben, Kiss István alkotása. A Csendőrsortűz emlékmű környezete változott az eredeti feltöltés óta. A gyomaendrődi /endrődi/ csendőrsortűz áldozatainak emlékére kőkoporsókat fektettek le.

Rózsahegyi Kálmán (1873. október 6. – 1961. augusztus 27.) Endrődön született, ahol iskolát neveztek el róla. Tiszteletére a Rózsahegyi Kálmán Általános iskola épülete előtt állították fel mellszobrát. A mészkőtalapzaton lévő szobor virágos környezetben látható. Sajnos a szobrot megrongálták /jelzi a szájából kiálló csavar/, hiányzik pipája.

Az iskolában évente megrendezik a Rózsahegyi Napok három napos rendezvénysorozatát, melynek célja névadójukról való megemlékezés, kapcsolat erősítés az iskola fenntartójával és a szülőkkel.

22 esztendőn keresztül építették a templomot. A torony fundamentumát 1791-ben tették le, de ennek építését, hogy miként vezették, kikkel végeztették arról írott emlékünk nincsen.

1830-ban Gyoma, hogy vásártartási jogot kapjon, és városi rangot szerezhessen, németeket telepített a magyar lakosság mellé. Az idetelepülő németek házhelyet kaptak a "németvárosi részen" és egy lánc kertet, mégpedig ingyen. Templomnak, iskolának ingyen telket adott az uraság és a fenntartáshoz földet a Német-zugban. Önálló lelkésze lett a megalakult Gyomai Evangélikus Gyülekezetnek. A templom építését 1862-ben fejezték be és avatták fel a Mezőberényből, Szemlakról és Vadkertről ide telepített németek.

"Gyoma község képviselő testülete áthatva a jó ivóvíz minden irányban való fontosságától"
1892-ben elhatározta egy artézi közkút létesítését, amely 1895. júniusában készült el elsőként.