Vadászat

Békés megye, ezen belül Gyomaendrőd, fogalom vadász körökben, elsősorban, ha apróvadról van szó. A lassan elsárgult írások csodálatos mezei nyúl, fogoly, majd később fácán állományról mesélnek, és a számtalan vízi vad mellett (különböző vadkacsa fajok, vetési lúd, nyári lúd, lilik stb.), az őzek is kiváló életteret találtak. Az elmúlt évtizedek gazdasági folyamatai kedvezőtlen hatással voltak a környezetükre, romlott a természetes élőhely és ez meglátszik az apróvad állományban is. Szerencsére Békés megyében kiemelve Gyomaendrődön a vadászok azt az alapelvet vallják, hogy amit az ember elrontott, azt az embereknek kell helyrehozni. Ezért nem hagyták magukra a természetes vadállományt, hanem vadföldek létesítésével, fácán és vadkacsa tenyésztéssel, okszerű állományszabályozással igyekeznek a lehető legtöbbet tenni a természet és vad érdekében. Ehhez a vadászok, vadászati szakemberek önzetlen munkája szükséges. Nem véletlen, hogy az országban először Békés megye ismerte fel a fácántenyésztés fontosságát, és 1961-ben a Gyomai Siratói holtág mellett kezdődött meg a fácán tenyésztés. Az őzállomány-szabályozás szakszerűségét bizonyítja, hogy 1965-ben Endrődön egy német vadász olyan őzbakot ejtett el, amelynek trófeája világrekord lett, és ezt a címet 83 napig őrizte. Gyomaendrődön több vadásztársaság is működik. A társaságok tagjai tisztában vannak azzal, hogy csak a szakszerű vadgazdálkodás teremtheti meg a feltételeit és lehetőségét vadászati élmények megszerzésének. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában, sőt azon túl is ismert és elismert és irigyelt a Széchenyi és Körösmenti Vadásztársaság fácán és mezei nyúl terítéke, és az összes vadásztársaság őzbak vadászati lehetősége.