Back to top

Rózsahegyi Kálmán

Rózsahegyi Kálmán

Rózsahegyi Kálmán (1873. október 6. – 1961. augusztus 27.) színész, tanár

Színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900-1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként.
Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.

Életrajza, munkássága:
Rózsahegyi Kálmán a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője volt, aki nem a szó művésze volt, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.

A békés megyei Endrődön született 1873. október 6-án. Édesapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját a Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, melynek 1935-ös nyugdíjazásáig "rendes" tagja volt.

Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910-20-as években kabarészínészként is népszerű lett, melynek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.

Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki (pl. Rátonyi Róbert, Komlós Juci, Sas József). A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.

Származása miatt a II. világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.

Shakespeare Hamletjének egyik Sírásóját, a Lear király Bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932-56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt... című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.

A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta.

Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg Budapesten.

Főbb színpadi szerepei:

  • Zuboly (Szentivánéji álom)
  • sírásó (Hamlet)
  • bolond (Lear és Vízkereszt)
  • A fiatal és öreg Gobbo (A velencei kalmár)
  • Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
  • Jakab mester (Molière: A fösvény)
  • címszerep (Halévy: Constantin abbé)
  • címszerep (Poole Pry Pál)
  • A peleskei nótárius (Gaál József)
  • Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor)
  • Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
  • Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember)
  • Berci bácsi (Móricz: Rokonok)
  • Rageneau (Rostand: Cyrano)

Filmjei:

  • Szökött katona (1914)
  • Liliomfi (1916)
  • A cigány (1925)
  • A bor (1933)
  • Az új földesúr (1935)
  • Légy jó mindhalálig (1936)
  • Sárga csikó (1936)
  • Európa nem válaszol (1941)
  • Állami Áruház (1952)
  • Liliomfi (1954)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Micsoda éjszaka (1958)

Irodalom:

  • Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960).

forrás: Wikipedia

Kapcsolódó oldalak

Ossza meg ismerőseivel!

Kövess minket a Facebookon!