Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Békéscsaba

Fürdőtől: 36.39 km
Városközponttól: 36.76 km
Vasútállomástól: 36.25 km

A Gyulára vezető út mellett áll az 1824-ben épült kisparaszti tanya, a berendezett tanyaépület és a részben helyben megőrzött, részben máshonnan áthozott gazdasági épületek együttese.
A telekre áttelepítettek egy szélmalmot a csókási határbólés a vésztő-mágori Wenckheim-birtokról egy gépszínt, melyben "A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig" című kiállítás látható.
A múzeum alapításának gondolata visszanyúlik az 1970-es évek elejére.

Az adattárban őrzött levelezések arról tanúskodnak, hogy az intézmény alapításának szándéka 1970-1974 között született meg. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett. Az élelmiszer-gazdaság tudományos és módszertani bemutatására határozták el Békéscsabán 1974-ben a Gabonamúzeum létrehozását. Ezután került sor a csabai tanya megvételére. A következő lépés a békéssámsoni Csókási szélmalom átépítése volt a múzeum területére. A gabonafélék termesztését hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt a Körös-Kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. A középkorban a folyókban, legelőkben és erdőkben gazdag Körösök vidéke elsősorban állattartásra volt alkalmas de már I. István, államalapító királyunk oklevele Doboz jobbágyait kenyéradókként említi. A török hódoltság idején a magyar és török földesúrnak történő adózás, a tizenöt éves háborúk elszegényítették a vidéket és menekülésre késztették a lakosságot.A termelés fellendítésére sokat tettek a XVIII. században megyénkben dolgozó gyakorlati gazdák, nevelők, lelkészek, így Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, aki mezőgazdasági tanintézetet is szervezett. A XIX. században Mokry Sámuel, Trefort Ágoston, Eötvös József és sokan mások igyekeztek a megye mezőgazdaságát vízrenddezéssel, gépek behozatalával, vasútépítéssel, egyesületek szervezésével előmozdítani. Ebben a században a természeti csapások gyakran megzavarták a termelés folyamatosságát. Hosszú és keserves volt az út a nemzetségi birtoktól a modern gépekkel dolgozó nagy termésátlagokat biztosító agrotechnikai módszerek bevezetéséig.

A Gabonamúzeum létesítményei:

1, Gajdács vagy Csabai tanya:

Az eredetileg 1824-ben épült háromosztatú tanya, az 1888-as árvíz után színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. A vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az alföldi építkezési mód ősi maradéka. Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át. A hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket a tanya és annak berendezése.

2, Csókási vagy Kiss-féle szélmalom:

A megyerendezések előtt Makó város határához tartozó, ma Békéssámson határában lévő Csókás pusztáról telepítették át a szélmalmot. Csókás puszta egy, a török hódoltság idején elpusztult község nevét őrzi. Ennek a pusztának 507.számú tanyájáról származó szélmalmot Vajnai Pál építtette két pár malomkőre 1856-1860 között. A malom vonzáskörzetébe kb. 100 tanya tartozott. Az 1890-es években három pár kőre építették át. Évi teljesítménye: 15-16 vagon termény őrlése, darálása. Későbbi tulajdonosai voltak Molnár István és Bokor Mihály. A Kiss család tulajdonában 1953. november 30-án őrölt utoljára.

3, Vésztő-Mágori szín:

Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el. Éppen ezért a XIX. Század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése, hiszen a termelés fenntartása és növelése ezt megkövetelte. Vetőgépek, aratógépek, cséplőgépek és erőgépek kerültek az uradalmak által beszerzésre. Az új gépek raktározására célszerű építményekre volt szükség. A múzeum területén hasonmásként felépített gépszín, impozáns épületével és szemmel látható célszerűségével, sok látogató által megcsodált egység. Eredetiben Vésztő község határában a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint. Ma juhhodályként hasznosítja a helybéli termelőszövetkezet.

4, A gabonanemesítőkre emlékeztető alkotás:

A Dél-Alföld gabonanemesítőinek állít emléket Mladonyoczky Béla: "A mag" című szoborkompozíciója és a föléje - mintegy szárazmalmi kerengősátorként - emelt faszerkezet, Nemes Roland alkotása. A két malomkövön álló carrarai márvány búzaszem, a gabonatermesztést és feldolgozást szimbolizálja. A felső malomkő barázdái mintegy a szántóföld barázdáira emlékeztetnek.

5, Bőség c. szobor:

1985 júniusában helyezték el a múzeum területén Emil Vitroel, a román szobrászművész sütői mészkő alkotását. A művész, aki Nagyváradon él, a városnak ajándékozta a szobrot és az a Városi Tanács döntése alapján a Gabonamúzeum területén került felállításra, illetve felavatásra.
A Gajdács tanya körüli területen, a hagyományos tanyai környezetnek megfelelően szilva, dió, és egyéb, a környezetbe illő növényekből fás, cserjés területet alakítottak ki. A tanya előtt kis virágágyás látható, hagyományos "tanyasi" virágokkal és rozmaring tővel. Nagyobb területen lucernát telepítettek. A gépszín, illetve szélmalom előtt pedig a termesztésből már kivont régi őszi búza, őszi árpa fajták bemutató parcellája látható. 1988 őszén is 35 fajtát vetettünk el.Különösen értékes fajták itt - melyek a tájhoz is kötődnek - a gyomai tájfajta, a komádi tájfajta, a bánkúti búzák, a mezőhegyesi fajták. Az érdeklődő látogatók így megismerkedhetnek több olyan búzafajtával, melyeket a hagyományos paraszti gabonatermesztésben alkalmaztak. A múzeumvezető mellékesen a fajtákról, fejlődésükről, betegségeikről stb. feljegyzéseket készít. Megfelelő "termésmennyiség" esetén a vállalat laboratóriumában minőségi vizsgálatokat is elvégzünk.
A mágori színben 1989. május 5-én nyílt meg A gabona tárolása és feldolgozása Békés megyében az ókortól a napjainkig c. állandó kiállítás. A kiállítás anyagát Cs. Szabó István gyűjtötte és állította össze, aki Vasvári Mihályt követte a múzeum vezetésében 1985. augusztus 16.ika óta. A kiállítás célja, hogy 220m2-n az átlagos múzeumlátogató és a szakember számára bemutassa a gabona tárolásának és feldolgozásának történetét, segítségül legyen a műszaki, gazdasági, társadalmi ismeretek gyarapításában. A kiállítás a következő nagyobb egységekre tagolódik: I. őskor és népvándorlás, II. Középkor, III. Békés megye újratelepülése a török hódoltság után, IV. Az ún. tőkés fejlődés megyénkben, V. A megye malomipara, az államosítástól napjainkig, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat története.

Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Békéscsaba
Nyitva tartás

Április 4. - Október 31.
Hétfő: Zárva
Kedd - Vasárnap: 10.00 - 16.00

Kapcsolat
Cím: 
5600 Békéscsaba, Gyulai út 65.
Telefon: 
+36 (66) 441026
E-mail: 
Koordináták: 46.677122, 21.126536

Ossza meg ismerőseivel!

Kövess minket a Facebookon!